Sziasztok! Na ahogy ígértem, itt az új rész, kicsit hosszabb is. A következőt 7 megjegyzés után hozom. Jó olvasást ! xx

 20.- Új barátnő

Amikor mindenki kimászott az ágyból, megreggeliztünk és Zayn eldöntötte, hogy ma vásárolni megyünk. Méghozzá a plázába. Persze, ez jellemző. Zayn imád vásárolni, szereti követni a divatot. Reggeli után visszamentem még a szobámba, elkezdtem készülődni, amikor megcsörren a telefonom.

- Haló?!
- Szia Lou! Ugye nem felejtetted el, hogy ma megyek ki utánatok? - szólt bele aranyos, puha hangon a barátnőm, Eleanor.
- Ó, szia édesem, már hogy felejthettem volna el? Mindig csak rád gondoltam. Nagyon hiányzol! - próbáltam nem észrevetetni, hogy elfelejtettem. - És mikor is jössz?
- Louis! Ismerlek már annyira, hogy tudjam, mikor hazudsz. Gondoltam, hogy elfelejted, ezért is hívtalak föl. Már gépen vagyok, még szerintem fél óra és ott leszek. Ugye kijössz elém? Mert még soha nem voltam Magyarországon.
- Persze, kimegyek. Éppen készülődök, úgyhogy le is teszem. Szia, szeretlek !

Gyorsan kinyomtam és most kétszer olyan gyorsan készülődtem mint általában. Teljesen kiment a fejemből, hogy ma jön Eleanor. De legalább vele leszek, és nem kell futkosnom Zayn után a boltban.
Amikor elvégeztem, kimentem és közöltem mindenkivel, hogy nem tartok velük. Utána félrehívtam Harryt egy kicsit.

- Tudod, hogy már 19-e van? - kérdeztem tőle, anélkül, hogy elmondtam volna, miért hoztam föl.
- Igen, és ez miért olyan érdekes? - nézett rám és nem tudta, mit akarok ezzel mondani.
- Nézegesd csak a naptáradat. Nem árulok el semmit. - kacsintottam egyet és elindultam Eleanorért.

* Harry szemszöge *

Nem értem, mit akart ezzel Louis mondani, de most, hogy fölhozta, nagyon kíváncsi lettem. Ne hogy valakinek elfelejtsem a szülinapját. Bementem a szobámba, láttam az ágyon egy napló szerű füzetet. Nem bírtam ki, hogy ne olvassam el. Bele kellett néznem. Tudom, hogy ez nem szép dolog, de ilyen vagyok. Anitáé volt. A hosszú szövegeket nem olvastam el, azért ennyire bunkó nem vagyok, de láttam egy oldalt, amit telefirkált. Ez állt benne :

" És hamarosan itt a nagy nap. Édes 17. Egyszer végre egy nagy felhajtást akarok, mindig csak páran eljöttek hozzánk és unatkoztunk. De most nem. Ajándékokat igazából nem kérek, hiszen a legnagyobb már az enyém. Harry. Csak az enyém és soha nem fogom elengedni. Nekem az a legnagyobb ajándék, hogy van egy fiú, akit szívből szeretek és remélem, hogy ő is engem. Három nap, három nap és szülinapom lesz. Szerencsére akkor még itt lesznek a fiúk. Nagyon fognak hiányozni, az is lehet, hogy velük megyek Angliába."

 Miután ezt elolvastam, kimentem a konyhába, ahol Anita futkosott, odamentem mellé, megfogtam a derekát és a fülébe súgtam : ' Én is szívből szeretlek ' . Kicsit elpirult, mosolyogni kezdett, magamhoz húztam és gyengéden megcsókoltam. Amikor eltávolodott egymástól a szánk, hirtelen mérges arcot vágott :

- Elolvastad a naplómat? - kérdezte és próbálta nem elnevetni magát.

- Nem kellett volna ott hagynod az ágyamon. Tudod, hogy kíváncsi fajta vagyok. 

- Igen, tudom. Ez is az egyik dolog, amit imádok benned! 

- Szeretlek! Nagyon jó volt a tegnap este. - mondtam neki és mindketten elnevettük magunkat.

Mivel ma plázába megyünk, valami kevésbé feltűnő cuccokat kell felvenni, mert egy napot szeretnénk rajongók nélkül. Persze imádjuk őket, nélkülük nem lennénk sehol, de kell egy kis szabadság is. Amikor mindenki elkészült, és indulni akartunk, beállít az ajtón Eleanor és Louis. Köszöntünk Eleanornak és bemutattunk neki Anitát és Lillát. Egészen jóba lettek, és rávették Eleanort, hogy jöjjenek velünk vásárolni. Nem kellett sokat könyörögni, mivel ő is lányból van, Louisnak viszont nem nagyon tetszett az ötlet.

- Ne aggódj, a plázában is tudtok smárolni. - mondtam neki és kicsit oldalba vágtam. 

- Ez az én szövegem, de igazad van. - válaszolta és elmosolyodott.

 

Sziasztok! Ne haragudjatok, de ma csak ennyit bírtam írni. Tudom, gyökér vagyok, de egyszerüen nem tudok mit írni. Megígérem, hogy holnap egy hosszabb részt kaptok és még megjegyzést sem kérek, mert tudom, hogy ritka szar lett. Még egyszer bocsánat. :) xx

19.- Egy jó este

Amikor megérkeztünk a fiúkhoz, mindenki letámadott. Mivel már semmi bajom nem volt, megnyugtattam őket és leültünk az ebédlőbe, befaltuk a 3 nagy pizzát.

- Mi lenne, ha megnéznénk egy horror filmet? - kérdeztem.
- Ez nem egy rossz ötlet! - vágta rá Lou.
- És fölhívnád a rokonaid, hogy ma is itt alszol ?! - kérdezte Harry miközben bociszemekkel nézett rám.
- Megeshet! - válaszoltam és adtam egy puszit a szájára.

Mindenki tele volt és alig bírt elmenni a nappaliig. Amikor mindenki leült, Niall berakott valami horror filmet, amit talált a szekrényben. Elkezdtük nézni, és mivel még senki nem látta, érdekelt mindenkit. Mint minden horror filmben, most is volt az a rész, amikor mindenki kiabálja, hogy : ' Ne menj be! Mondom, hogy ne menj be! És erre bemegy..' Most sem volt másképp. Mindenki nagyon beleélte magát a dologba. Amikor a film közepénél tartottunk Harry megfogta a kezemet és elhúzott a szobájába. Sikerült neki úgy, hogy senkinek nem tűnt föl, hogy nem vagyunk ott. Nem csodálom, mert nagyon belemerültek a filmbe. A szobában fölhívtam a rokonokat, kicsit hallottam a hangjukon, hogy rosszul esett nekik, de túl fogják élni. Most ezzel nem akarok bunkó lenni, de muszáj Harryvel töltenem ezt a pár napot. Nem bírom nélküle.

* Louis szemszöge *

Álmos vagyok. Unom a filmet, de annyira tele vagyok, hogy mozdulni sem tudok, inkább maradok a fenekemen.

- Hol van a szerelmem? - ugrottam föl, kicsit nehezen.

- Mióta vagy szerelmes Anitába? - kérdezte Lilla.

- Én Harryre gondoltam! - válaszoltam és körülnéztem.

Láttam, hogy Anita sincs a nappaliban. Kevés gondolkodás után leesett, hogy éppen a mennyországban járnak. Először arra is gondoltam, hogy megzavarom őket, de ilyen szemét azért én sem vagyok, még ha mindennél jobban akartam is. De mivel unatkoztam és a film sem kötött le, elmentem a szobámba és fölnéztem twitterre. Válaszoltam pár rajongónak és mivel nem hagyhattam ki, tweeteltem egyet Harrynek. Ez állt benne : ' Remélem használsz gumit ' 

Mint mindig, most is másodpercek alatt RT-zték és irogattak hozzá. Van egy olyan érzésem, hogy Harry ma nem fogja ezt meglátni. Elálmosodtam és mivel holnap nincs semmi tervünk, valószínűleg el fogunk menni valahova mászkálni és ahhoz energia kell. Befeküdtem az ágyba és perceken belül el is aludtam. 

Másnap reggel arra ébredtem, hogy Harry egy hatalmasat ordít, méghozzá az én nevemet. Egyből elnevettem magam, mert valószínű, hogy megnézte a twitterét. Egyből kipattantam az ágyból és kiszaladtam, hogy megnézzem a kómás fejét miközben idegeskedik. 

- Tessék? - kérdeztem.

- Mi az, hogy használjak gumit? He? Amúgy használtam.. - mondta és mindketten elnevettük magunkat.

- Akkor meg mi a baj? Szerencséd, hogy kialudtam magam, mert ha nyűgös vagyok, akkor.. nyűgös vagyok. 

Mivel mindig oda mentünk az elmúlt napokban ahova Harry Niall és én akartunk, ezért most Zayn és Liam jön. Nem tudom, hogy mit terveznek. Tegnap twitterezés közbe valahogy Anita adatlapjára keveredtem és azt vettem észre, hogy június 22 -én van szülinapja. Most lesz 17 éves. Vajon ezt Harry tudja? Nem szólok neki, ha figyelmes, akkor tudnia kell. 

 Sziasztook! Itt az új rész. Nagyon örültem, hogy meglett a 6 megjegyzés. A következőt ismét annyi után hozom. :) Jó olvasást! xx

18.- Rossz vicc

Nem tudtam ki, egészen addig, ameddig közelebb nem jött. Csak akkor vettem észre, hogy ez a nő, nem is nő, inkább egy boszorkány. Caroline Flack volt az, Harry régi barátnője, aki igen, 'kicsit' idősebb nála. Elképzelésem sem volt, miért jött, de valószínű, hogy hamarosan megtudom. Ahogy közeledett, egyre ijesztőbb volt, arra is gondoltam, hogy most ő fog fölképelni. Még nem beszéltem róla Harryvel, de állítólag Caroline még mindig szereti és az összes lányt megfenyegeti, akit Harry egy kicsit is szeret.

- Menjünk innen! Itt van Caroline, nem gondoltam, hogy ide is utánam jön, de megtalált. Minden lányt, akihez közelebb kerülök, valamilyen módon, de megpróbálja eltüntetni. Most szerintem rád pályázik. - mondta Harry aggódva, megfogta a kezem és elfutottunk... volna, de nem jött össze.
- Harry! Drágám, hát te? Itt? Micsoda véletlen. - kiabált Harrynek, mintha csak úgy összefutottunk volna.
- Szia Caroline! Koncertünk volt, és ezt te is jól tudod. Miért követsz mindenhova?
- Nem követtelek, csak nekünk is ki kellett jönnünk a stábbal, valamilyen műsort forgattak. És mivel hallottam, hogy itt vagy, gondoltam összefuthatnánk. Ő lenne az új barátnőd? Biztos te vagy Anita! - mondta nyugodt és kedves hangon.
- Igen, én vagyok. Örülök, hogy találkoztunk. - válaszoltam kicsit félénken.
- Na megyünk, még sok mindent ki akarunk próbálni. Szia Caroline! - köszönt el Harry.
- Oké! Sziasztok!

* Lilla szemszöge *

Kezdem egyre jobban megszeretni Zaynt, de félek megmondani neki. Mi lesz, ha Ő csak a barátom akar maradni? Várok, mint mindig és hátha történik valami csoda. Éppen egy padon ültünk, amikor megszólal Zayn telefonja. Amikor letette, szomorú hanggal, sietősen mondta :

- Ne haragudj, el kell mennem, Louis azt mondta, baj van. De nagyon élveztem ezt a napot. Megismételhetnénk még párszor. 

- De, most itt akarsz hagyni? Akkor vigyél magaddal, hátha tudok segíteni. 

- Van benne valami. Na siessünk.

Gyorsan írtam egy üzenetet Anitának és elindultunk a fiúk lakására. Amikor megérkeztünk, Louis össze-vissza futkosott a házba. Nem tudtam mi van, Zayn megnyugtatta és kifaggattuk.

- Mi a gond Louis? - kérdeztem aggódva.

- Nem működik a tv, nem tudom megnézni az érzelmes sorozatomat, nem tudom mi lesz Sarah-val és John-nal, kibékülnek, vagy elválnak, nem jó a sütő és benne van a mai vacsoránk is. Nem tudom mi történt. Azt sem tudom Niall és Liam hova a bánatba mentek. - mondta miközben sikítozott, mint egy lány. 

 

Nagy kő esett le a szívünkről, mert nem történt semmi komoly. Kicsit mérgesek is voltunk, mert ezért haza hívott minket, és nem tudtam megbeszélni a dolgokat Zaynnel.

- Louis! Csak elment az áram. Komolyan mondom ennyire nem vagy normális? Most ezért kellett haza hívnod? - kiabált rá Zayn.

- Hé hé hé. Nyugodj meg. Csak poén volt, semmi baja nincs a tv-nek és a sütőnek, a sorozatomat pedig már megnéztem. Csak egy közös itthoni pizzázást terveztünk. Niall és Liam mentek a kajáért, nekem meg haza kellett hívnom titeket. Harryéket még nem hívtam, de mindjárt megzavarom a nyalakodást.

Amikor ezt meghallottuk, egyszerre elmúlt az idegesség és nagyot nevettünk. Louisnál hülyébb embert én még nem láttam. Hát jó. Pizzázzunk egyet 7-en. Azután meg nézzünk valami horrort. 

* Harry szemszöge *

Nagyon megijedtem, hogy Caroline bántani fogja Anitát, de szerencsére nem tette. És még csak nem is tett gúnyos megjegyzést. Talán végleg békén hagyott? Azért jobb lesz ha óvatosak maradunk. 

- Mindjárt jövök, a sok üdítő megtette a hatását. - mondta Anita mosolyogva és elindult a női wc felé.

Mivel úriember vagyok, kicsit messzebb lévő padra leültem. Odajött hozzám egy kislány, magyarul kért tőlem autogramot. Nagyon aranyos lány volt, igazán örülök, hogy a picik is hallgatják a zenénket. Amikor elment, hangos sikításra figyeltem fel. A női mosdóból jött, Anita volt. Egyből berohantam, nem érdekelt, hogy fiúk nem mehetnek be. Csak azt láttam, ahogy Anita fut hozzám és belém karol. 

- Úristen. Mi történt? Jól vagy? - kérdeztem tőle megijedt hangon.

- Caroline volt. Egyszer csak hátulról megfogta a nyakamat és fojtogatni kezdett. Amikor sikítottam, hirtelen elengedett és elfutott. Nem tudtam mit csinálni. - válaszolt remegve és csak szorított. 

Megnyugtattam és haza indultunk. Nem tudok mit tenni, föl fogom jelenteni, egyszerűen nem bírom már, hogy mindig bántja, akiket szeretek. Eddig tűrtem és mindig beszéltem vele, azt hittem, hallgat rám, de nem. Nem mehet ez így tovább. 

Közbe Louis is hívott, elmondtam, mi történt. A reakciója annyi volt, hogy ' számíthattál volna rá, az a nő őrült.'

Sziasztok ! Ismét elnézést kérek, de mostanában alig van időm, de ma délelőtt megirtam az új részt és most ittvan. Még annyit, hogy lezártam a közvélemény kutatást : 1. Harry, 2. Niall és Zayn, 3. Louis, 4. Anita, Lilla és Dávid, 5. Barbi. Köszönöm, hogy szavaztatok. 
Jó olvasást! A következő részt 6 megjegyzés után hozom.


17.- Váratlan személy


Sétáltunk egyet a parkban, szerencsére nem támadt nekem egy őrült rajongó sem. 8 körül hazakísértek a fiúk, mivel ma már a rokonaimnál alszok. Biztos ki lesznek akadva. Harryvel megbeszéltük, hogy holnap kettesben elmegyünk valahova. Amikor beértünk a házba Lillával,egyből letámadtak. Megnyugtattam őket, hogy nincs semmi baj, jól vagyok. Egyből el is mentünk aludni, nagyon kifáradtam ma és holnapra kell az energia. 
Reggel arra ébredtem, hogy Lilla ugrál az ágyamon.


- Ébredj már föl! Benne vagy a tv-be! - kiabálta.
- Micsoda? - néztem nagy szemekkel és kiugrottam az ágyból. 


Egyenesen a nappaliba futottam, ahol az interjút mutatták, amit tegnap készítettek Harryvel. Amikor mondta Harry, hogy igen, együtt vagyunk, mindenki rám nézett. Csak mosolyogtam és visszafutottam a szobába. Lilla utánam jött és kifaggatott. Elmeséltem neki, mikor, hogy volt. Csak nézett és mondta, hogy menjek föl twitterre és nézzem meg a kritikákat. Kaptam sok magyar és angol üzenetet is. Miután válaszolgattam, elkezdtem készülődni. Nem öltöztem ki, inkább laza ruhát vettem föl, mintha azt mondta volna Harry, hogy vidám parkba megyünk. Ezt persze Lillának nem mondtam el, mert imád oda menni, és biztos vagyok benne, hogy el jött volna velünk. Nem mintha zavarna, de kettesben akartam lenni Harryvel. 


- Képzeld, Zayn most hívott el vidám parkba ! - kiabálta és ugrált. A két legjobb dolog lesz számára, Zaynnel lehet és vidám parkba megy. Ez lesz élete legjobb napja. 


Amikor elkészültem, fölhívtam Harryt :


- Szia Drága! Pont akartalak hívni. - szólt bele vidám hangon.
- Megelőztelek ! Hova is megyünk ma? - kérdeztem, mintha nem tudtam volna.
- Vidám park? Ha nem baj, hogy Zayn és Lilla is jön?!
- Nem, dehogy baj, majd elszakadunk tőlük. 2-kor ott?
- Rendben. Megyek is készülődni. Szeretlek!
- Oké. Szeretlek!


Miután elkészültem, Lillával elindultunk. 2 előtt 10 perccel oda is értünk, vártunk is. Ezt mondjuk tudhatnánk, hogy Harry mindig késik. Amikor végre megérkeztek, egyből odamentünk az autóhoz.


- Mire való az óra? - kérdeztem, miközben próbáltam morcos fejet vágni.
- Hogy tudjuk mennyi az idő. Sajnálom. - válaszolt Harry lehajtott fejjel.
- És mert jól mutat a kezeden! - szólt közbe Zayn.
- Semmi baj. Kezdek hozzászokni a késésedhez. - mondtam mosolyogva.


Amikor kiszálltak az autóból, mindketten fekete napszemüvegbe próbáltak nem feltűnőek lenni. Harry adott egy nagy csókot a számra. Láttam, hogy Lilla két puszit kapott Zayntől. Szépen alakul köztük is a dolog. A belépőket Harry fizette.Megbeszéltünk egy időpontot és kettészakadtunk. Először egy hullámvasútra szálltunk föl, mivel én az ilyenektől nagyon parázok, erősen szorítottam Harry kezét és nem engedtem el. Utána fagyizni mentünk és mivel mindig is szerettem az állatokat, vettem kenyeret a galamboknak. Jól mulattunk, de egyszerre elrontott mindent, hogy odajött hozzánk egy ismeretlen nő..

 Sziasztok! Bocsánatot kérek, mert 2 napig nem hoztam részt, de nem voltam itthon, viszont most ittvan és kicsit hosszabb is :) Jó olvasást! xx

16.- Mindennél jobban ..

Amikor Harry végzett, én már készen voltam és vártam a fiúkat. Ki gondolta volna, hogy többet készülődnek mint én. A fotózás 1-kor kezdődik. Interjúkat is fognak csinálni a fiúkkal, remélem, hogy Harryről és rólam nem kérdezgetnek, mert magam sem tudom, hogy most mi van. Majd ha elvégeztünk megkérdezem. Fél 1-kor sikeresen el is indultunk. Rengetegen voltak a helyszínen, főleg rajongó lányok és riporterek. Harry megfogta a kezem, magához húzott és úgy mentünk át a nagy tömegen. Közbe hallottam sértő megjegyzéseket, amiket valószínű, hogy nekem szántak, de nem figyeltem nagyon rájuk. Azon voltam, hogy minél előbb jussunk be a terembe. A rajongók nem jöhettek be, sajnáltam őket, ha nem ismerkedem meg a fiúkkal, akkor én is ott állnék. Ameddig tartott a fotózás, leültem egy székre és néztem az ablakban a sok szomorú lányt. Kitaláltam, hogy beszerzek pár fényképet a fiúkról, aláíratom velük és szétosztogatom nekik. Amikor szünetet tartottak, meg is tettem. Kivittem és adtam mindenkinek. Egyből el is fogyott mind.

- We love Anita! - hallottam sokak szájából.
- Nem kell angolul beszélnetek velem, magyar vagyok! - mondtam a választ. Elég döbbenten néztek rám, mondjuk ez érthető.
- És én vagyok a legjobb barátnője! - kiabált hátulról egy lány. Igen, Lilla volt az. Előre furakodott és kérte, hogy kísérjem be a fiúkhoz. Be is mentünk.

2-re vége is lett, Lilla egyből odafutott Zaynhez én pedig megkerestem Harryt.

- Ugye tudod, hogy most jön az interjú? És te végig ott leszel mellettem! - mondta nekem nevetve, és adott egy puszit az arcomra.
- Igenis! De kicsit azért félek, mert ha rólunk kérdeznek, akkor mit fogsz mondani? - kérdeztem tőle aggódó hangon.
- Hát igen, ezt akartam előtte megbeszélni veled, csak közbejött ez a verekedés dolog és nem volt időnk beszélgetni.
- És a te délig tartó alvásod...! - mondtam neki nevetve.
- Ja igen, elő fog még fordulni párszor. Na de beszéljük ezt meg. - mondta és átmentünk egy külön terembe. - Hát. Szóval. Én. Szívesen összejönnék veled, mert mindennél jobban szeretlek, és veled el tudnám képzelni az életemet, mert te megértesz engem, igaz, hogy még nem ismerjük igazán egymást, de annyira igen, hogy tudjam, jó páros lennénk. És végül is bőven van még időnk megismerni egymást.
- Én is mindennél jobban szeretlek, és az se érdekelne, ha minden nap megvernének, mert ez az ára annak, hogy veled vagyok. Ebben a pár napban sok minden történt és szerintem, ha így folytatjuk, akkor ebből a kapcsolatból bármi lehet. Mi a véleményed?
- Próbáljuk meg, mert ha nem vagy velem, úgy érzem, hogy egy senki vagyok. Szükségem van rád. - miután ezt kimondta, magához húzott és megcsókolt.

Nem maradhattunk itt sokáig, mert a fiúk, ha nincs ott mindenki, nem nyilatkoznak. Ezért sajnos vissza kellett mennünk.
- Gyors akció volt! - szólalt meg Louis. Éreztem, hogy nem bírja magában tartani a megjegyzéseit.

* Harry szemszöge *

Annyira örültem, hogy így alakultak a dolgok Anitával. Nem bírtam kiverni a fejemből. Egész interjú alatt rá gondoltam, pedig ott állt mellettem. A kérdésekre is alig tudtam értelmes válaszokat adni, főleg angolul. Ebbe a két napba hozzászoktam a magyarhoz. Gyorsan végigmentünk a kérdéseken, amikor az egyik riporter félrehívta Anitát és engem. Sejtettem, mi fog következni.

- Na és mi van köztetek? Azt csiripelik a madarak, hogy együtt jártok. Igaz ez? - kezdte meg a faggatózást.
- Nem akartuk még szétkürtölni, de ha már így megkérdezed, igen, igaz. Együtt vagyunk és nagyon szeretjük egymást. - válaszoltam és adtam Anitának egy puszit.
- És azzal ugye tisztában vagytok, hogy Anitát rengetegen fogják támadni?
- Igen, gondoltunk rá. Aki igazi rajongó és örül a boldogságomnak, az nem tesz rosszat annak, akit szeretek.
- Nem fog gondot okozni a visszautazás Londonba?
- De, nehéz lesz itt hagyni ezt a helyet. Nagyon megkedveltem. Ami kettőnket illeti, nem tudjuk, hogy mi lesz. Lehet, hogy kint maradok még pár hetet, de az is lehet, hogy Anita jön velünk. Még nem beszéltük meg.
- Értem, ennyit akartam, köszönöm.

* Anita szemszöge *

Visszamentünk a többiekhez, ránk néztek és elmosolyodtak. Tudták, legalábbis gondoltál, hogy együtt vagyunk. Kicsit el is pirultam, éreztem, hogy melegem lett.

- Menjünk ebédelni! Kilyukad a gyomrom. Ugye mi reggelit ettünk csak, van, aki ebédet is. - mondta Niall és elkezdett ugrálni. Mindenki ránézett Harryre.
- Szerintem is menjünk enni! - válaszolta Zayn, miközben Lilla kezét szorongatta.

Étterembe mentünk, a múltkori vacsorát bepótoltuk. Mindenki úgy evett, mintha 2 napig éheztetve lett volna, csak Harry nem, rá sem bírt nézni az ételre. Amikor mindenki végzett, Liam kitalálta, hogy menjünk egyet sétálni. Én kicsit nehezen, de beleegyeztem.

- Ne aggódj, majd megvédünk a dühös lányoktól, vagyis nem ütök meg csajt, elszáll a hírnevem. - mondta Louis, miközben megpróbált megnyugtatni.
- Jó menjünk! - válaszoltam.

15.- Szánalmas 'barátnő'

* Anita szemszöge *

Reggel rettenetes fejfájással ébredtem. Át akartam fordulni a másik oldalamra, amikor megláttam, hogy valaki ott fekszik mellettem, sikítani akartam, de nem jött ki egy hang se a torkomon. Jobban megnéztem, és kiderült, hogy Harry volt az. Nem akartam felébreszteni, de éhes voltam. Próbáltam felkelni az ágyból, pár perces szerencsétlenkedés után sikerült is. Elindultam a konyha felé, amit kicsit nehezen találtam meg. Láttam, hogy Niall sürgött - forgott a hűtő körül, amikor meglátott nagyon megijedt.

- Hát te? Hogy keltél föl? Nem vagy rosszul? Segítsek? - hadarta a szavakat össze - vissza.

- Nyugodj meg! Nincs semmi gond. Mit hiperaktívkodtál itt?

- Épp neked akartam csinálni valami finom reggelit. De te megláttad, így már nem lesz meglepetés. - mondta szomorúan, lehajtott fejjel.

- Ne haragudj! Akkor visszafeküdjek?

- Úgy már nem vicces, majd máskor megleplek.

- De akkor megcsinálod a kaját? Csak mert éhes vagyok.

- Ja, igen, persze! Ülj csak le valahova.

Elindultam, és a nappaliban kötöttem ki, ahol Louis és Zayn nézték a tv-t.

- Jó reggelt! Hogy van a buksid? Jól odacsaptak. - közölte a tényeket Lou.

- Igen, jól vagyok! Mit néztek?

- Hát, egy kis vígjátékot, egy kis pornót. - válaszolta nevetve.

Leültem Zayn mellé, nem bírtam ki, hogy ne kérdezzek rá:

- Na és mi van közted, meg Lilla közt? - kezdtem bele a faggatózásba.

- Hát, izé. Semmi. Csak. Hát. Szóval. Egyszer csak bejött az ajtón és odaült mellém. Azt hittem, valami őrült rajongó, de nagyon jó fej.

- Értem, és számíthatunk folytatásra?

- Nem is tudom, mit gondol rólam.

- Hülyéskedsz? Odáig van érted.

- Reggeli ! - szakította félbe a beszélgetés Niall.

Mindhárman kifutottunk, már amennyire én tudok futni, az ebédlőbe és leültünk az asztalhoz. Niall nagyon finom kaját csinált, a nevét nem tudom, de repetáztam is belőle. Közben kifáradt a szobájából Liam is, megdrözsölte a szemeit és leült közénk. Már lassan 11 óra volt, de Harry sehol. Bementem a szobájába és láttam, hogy még mindig az ágyban feküdt és aludt. Mivel már jobban voltam, és egy fájdalom csillapítót is bevettem, megpróbáltam fölmászni az ágyra és elkezdtem ugrálni Harry fölött. Hirtelen fölriadt és odarántott mellé.

- Jóreggelt álomszuszék! - mondtam neki egy nagy mosoly mellett.

- Neked is. Látom jobban vagy. - válaszolt és adott egy nagy puszit a homlokomra.

- Nem vagy éhes? Mi már megreggeliztünk.

- Álmos vagyok! - hisztizett és a fejére rántotta a párnát.

- Fél 12 van!

- Mi? Mennyi? Úristen! - ugrott ki az ágyból és elkezdett öltözni.

- Miről fogsz lekésni?

- Fotózás lesz. Elhívnálak, de félek, hogy megint valaki neked ront.

- Majd meghúzom magam, de nem fogok itt unatkozni egész nap.

Ameddig Harry megreggelizett én fölnéztem twitterre. Rengetegen követtek be és kaptam sok tweetet. Volt köztük jó is és rossz is. Kaptam egy privátot Barbitól. Ez ált benne:

" Szia Ani!

Hallottam, hogy a One Direction fő énekesével, Harry Stylesszal vagy együtt. Csak gratulálni szeretnék! Nem akarsz kibékülni velem és bemutatni a fiúknak?

Puszi: Barbi:* "

Ebből is látszik, hogy milyen kétszínű liba ez a csaj. Hogy nem vettem észre az elmúlt 2 évben. Most is csak azért akar velem kibékülni, hogy találkozzon hírességekkel. Nem írtam neki semmit, erre csak negatív választ tudtam volna, de nem akartam veszekedést.

Sziasztok! Meglett az 5 megjegyzés, itt is a következő rész ! ;)

14.- Nem várt baleset



Lilla ott ült a kanapén és Zayn társaságát élvezte.


- Mit keresel te itt? - kérdeztem tőle meglepett arckifejezéssel.
- Amikor elmentél, követtelek, a kocsit kicsit nehéz volt nem elveszíteni, de végül ide jutottam el.


Erre csak egy értelmetlen fejjel tudtam válaszolni.


- És veletek mivan? Smároltatok? Vagy talán már baba is lesz? - kérdezte Louis, miközben Harry-t és engem nézett.
- Louis! Bírjál már magaddal! - kiáltott rá Harry.
- Jólvan na! Csak kiváncsi vagyok!
- Igen, engem is érdekelne. - szólt közbe Liam. - annyira illetek egymáshoz. Jobb lányt nem is találhattál volna magadnak. 


Ennél a mondatnál nagyon elpirulhattam. Nem tudtam mit reagálni, ezért inkább tereltem a témát.


- És mi van Zayn és Lilla közt? - mindketten olyan vörösek lettek, mint a paradicsom. - Jó jó nem kell elmondani.
- Nincs kedvetek elmenni egyet vacsorázni? - kérdezte Niall és már vette is a kabátját.
- De! - válaszolta rá egyszerre mindenki.


Gyalog mentünk vissza Pestre. Mi mentünk Harryvel leghátul. Már ő sem volt félénk, megfogta a kezemet és úgy sétáltunk. Louis csinált rólunk pár képet, de nem lenne előnyös, ha fölkerülne valamilyen oldalra. Nagy ügyet csinálnának belőle a rajongók, pedig még nem is vagyunk együtt. Amikor beértünk a városba sokan felismerték a fiúkat és jöttek autogramot kérni, persze angolul. Két 17 év körüli lány szintén aláírást kértek a fiúktól, azután láttam, hogy az egyik felém közeledik. Utánna nagy fájdalmat éreztem az arcomon és összeestem.
Amikor újra magamhoz tértem, már egy ágyban feküdtem, iszonyatosan fájt a fejem és csak annyit láttam, hogy Harry ül mellettem egy széken és alszik. Minden erőmet összeszedtem és beszélni próbáltam.


- Hol vagyok? Harry, ébredj!
- Felébredtél? Ittvagy a mi szobánkba egy szállodába. Az a szőke hajú lány megpofozott és elájultál. Egyből ide hoztunk föl, és fél órája itt fekszel. Hogy érzed magad? Jobban vagy?
- Igen, jobban, csak a fejem fáj. Miért pofoztak föl?
- Annyit mondott, hogy ' Harry, te az enyém vagy ' és közeledett felém, de ellöktem és veled foglalkoztam, még pár percig ott rontotta a levegőt aztán elment. Mi meg elhoztunk ide, a többiek kint vannak a nappaliban.
- Az úgy igen. Köszönöm hogy segítettetek.
- Ne köszönd! Lilla fölhívta a rokonaidat, hogy ma este itt alszol, őt viszont nem engedték, hogy maradjon, ezért elment. Kérsz valamit inni?
- Nem kérek, köszi. Kicsit még pihennék, ha nem baj ?!
- Nem, dehogy, pihend ki magad.

* Harry szemszöge *

Amikor láttam, hogy visszafekszik, kijöttem a szobából, egyenesen a nappaliba és közöltem a fiúkkal, hogy minden rendben van. 
- Ez mind szép és jó, örülök, hogy nem történt komolyabb baja, de most már eszünk valamit? - kérdezte Niall ideges hangon.
- Tele van a hűtő, szolgáld ki magad! - mondta neki Zayn. - én viszont nem bírok enni, megyek és lefekszem.
- Én meg érzelmes filmet fogok nézni, és viszek magammal egy tonna zsebkendőt! - mondta Louis és elindult a szobába. Pár másodperc múlva ismét kisétált. - Nem tudjátok hol vannak a zsepik?
- Louis. Inkább gyere te is enni valamit. - kiabált ki a konyhából Niall.


Bementem a szobámba, elő vettem a laptopom és fölnéztem twitterre. Ismét rengetegen követtek be, már túl léptem a 3 millió követőt. De ugye nem gondolják azt az emberek, hogy mindenkit vissza is fogok követni? Azon gondolkoztam, hogy az a lány, aki megütötte Anitát, nem fogja beérni ennyivel, ha már addig eljutott, hogy megüssön valakit, csak azért, mert velem van, akkor biztos, hogy nem hagyja annyiba, ha megint meglátja. Erről az a véleményem, hogy aki bántja azt, aki nekem fontos, akkor nem is szeret engem igazán, mert ha szeretne, akkor nem bántaná azokat, akik nekem többet érnek mindennél. Nem volt még olyan barátnőm, akit nem fenyegettek volna meg, vagy nem írtak volna neki gyűlölködő üzeneteket. Szerintem az ilyen ember nem igazi rajongó. És ezt ki is fogom írni twitterre, hátha az a szőke csaj is olvassa és kicsit észhez tér. Mivel Anita az én szobámba feküdt, nem nagyon hangoskodhattam, mert nem akartam, hogy felébredjen. Halkan kiosontam és elmentem fürdeni. Amikor visszaértem, láttam, hogy ébren van és a laptopomat nézegeti.


- Kéred? - kérdeztem tőle mosolyogva.
- Nem, csak nézegetem milyen szép fekete. Persze, hogy kérem! - válaszolta és megpróbált nevetni. 


Odaadtam neki és befeküdtem mellé az ágyba. Nagyon kimerültem ma, a koncert, meg ez a verekedés nagyon kifárasztott, ezért egyből elaludtam.

Tegnap nem hoztam részt, épp ezért, ma kicsit hosszabb résszel kárpótollak titeket :) Jó olvasást ! A következőt 5 megjegyzés után hozom :D*

13.- Több mint barátság ?!

Először megijedtem, mert a filmekbe általában ilyenkor elrabolják a lányt, de csak néztem és vártam. A férfi mellett, az anyós ülésen egy szintén fekete szemüveges fiatal, göndör hajú srác ült, igen, Harry volt. Nagyon megkönnyebbültem, amikor megláttam, mert tudtam, hogy biztonságban vagyok. Eltakarta az arcát és lehajolt, hogy ne vegyék észre az emberek az ablakban.

- Gyere, ülj be hátra ! - mondta és kinyílt a hátsó ajtó.

Később rájöttem, hogy nem magától nyílt ki, furcsa lett volna, Liam nyitotta ki és mellé ültem.

- Te vagy Harry leendő csaja! - suttogta a fülembe, de Harry meghallotta.
- Liam ! Fogd be ! - kiabált rá.
- Hát te is tudsz magyarul? Mi, magyarok erről miért nem tudunk? - kérdeztem Liamet kicsit félénken.
- Nem beszéltünk róla egy riporternek sem, mert faggatózni kezdenek és kiderül, hogy Harry régen lakott Magyarországon. Liam, nem igaz, hogy nem tudod befogni a szádat, ezt nem kellett volna elmondanom, ígérd meg, hogy nem tudja meg senki ! - nézett rám azokkal a gyönyörű barna szemeivel.
- Mivan? Ez most komoly? Persze, nem mondom el, de ez akkor is durva ! - válaszoltam neki meglepődve.

Mire megbeszéltük a dolgot, meg érkeztünk egy erdőbe. Nem értettem, hogy miért jöttünk ide, de nem ellenkeztem. Kiszálltunk a kocsiból, a sofőr elhajtott és hárman sétáltunk a fák között. 10 perccel később elérkeztünk egy elhagyatott házhoz, mondjuk nem volt olyan rossz állapotban, csak már látszott, hogy régen voltak bent. Amikor közelebb értem, láttam az ablakban, hogy bent egy kanapén ül Niall Louis és Zayn. Beléptem az ajtón, egyből fölpattantak és üdvözöltek. Louis adott a kezemre egy puszit, térden állva. Igen, a jó öreg Louis. Nagyon érdekelt, hogy miért éppen ide hoztak. Nem bírtam tovább, rákérdeztem:

- Tulajdonképpen miért hoztatok ide?
- Hogy megerőszakoljunk ! - mondta komoly hangon Lou, de nem bírta ki, elnevette magát.
- Louis, viselkedj! - vágott közbe Harry. - jobban meg akartalak ismerni, twitteren nem igazán jó, és ha mondjuk étterembe mentünk volna, ott körülvesznek a rajongók és a lesifotósok egyből kombinálgatni kezdenek, hogy együtt vagyunk, nem mintha nem szeretnék meg minden, de..
- Nyugodj meg Harry, még a végén te ijeszted el Anitát ! - állította le Liam.
- Igen, kevesebb duma, több evés ! - mondta Niall és kifutott a konyhába.
- Ami azt illeti, én is kicsit éhes vagyok. - értettem egyet Niallel.

Amikor kijelentettem, mind a 4-en Niall után futottak, és elkészítettek nekem egy szendvicset. Nagyon aranyosak voltak, jól elbeszélgettünk, jobban megismertem őket, és kiderült, hogy még jobb fejek, mint gondoltam. Fél 8 lehetett, amikor Harry megkért, hogy sétáljak vele egyet kettesbe. Hát jó, nem ellenkeztem. Elvezetett egy szökőkúthoz. Volt ott egy pad, ahova leültünk. Gyönyörű hely volt, de látszott rajta, hogy régen jártak itt és ráférne az újítás, de akkor is gyönyörű volt.

- Ne haragudj Louis miatt, mindig játssza a fejét, ha van köztünk egy lány is. - kezdte meg a beszélgetést Harry.
- Igen, feltűnt, de nemgond, ahogy a sok videó alapján megismertem, már hozzászoktam. - válaszoltam egy mosoly mellett.
- Ja igen, és gondolom érdekel, hogy miért hívtalak ide..
- Mondhatjuk így is.
- Kettesben akartam lenni veled, mert úgy más, ha ott vannak a srácok is. Nem mondom hogy zavarnak, na jó, de mégis zavarnak egy kicsit. De azért szeretem őket, ne hogy azt szedd ki belőle, hogy nem, csak..

Nem bírtam el hallgatni, ahogy ki akarja mindenből magyarázni magát, megfogtam az arcát a két kezemmel, magamhoz húztam és megcsókoltam. Szerencsére nem ellenkezett. Nem tartott sokáig, de ez volt életem legjobb pár másodperce. Azután visszamentünk a házhoz, de mielőtt bementünk volna még beszéltünk egy kicsit :

- Nagyon élveztem ezt a pár órát és szeretnék még találkozni veled a napokban. - mondta Harry és megölelt.
- Nekem most minden napom szabad, tőled függ, hogy mikor, hol, hogyan ?!

Nem válaszolt, hanem bementünk. Meglepő dolog történt ..

Sziasztook! :) Átlépte a blog az 1000 látogatót, ennek nagyon örülök, és annak is, hogy egyre több kommentet kapok! Jó olvasást az új részhez ;) *

12.- Nem gondoltam volna..


Amikor kiértem, láttam, hogy két asztalt toltak egymás mellé, és mögé 5 széket tettek. Nem sokkal később oda ültek a fiúk. Beálltam a sok rajongó közé és kivártam a soromat. Jó fél órát vártam, amikor végre én következtem, először Zaynhez mentem, azután Liamhez, Niallhöz, Louishoz és mindegyikkel csináltam közös fényképet és kértem autogramot. Amikor Harryhez értem furcsa dolog történt. Nyújtottam felé az autogramos füzetemet, hogy írja alá. Megszólított, Harry hozzámszólt, méghozzá magyarul.


- Hogy hívnak? - kérdezte aranyos hangon.
- Anita, Fehér Anita. - válaszoltam félénken és izgatottan.
- Véletlenül nem te vagy az, akinek írtam és visszakövettem twitteren?
- De, igen, én.
Közel hajolt hozzám, és a fülembe súgta, hogy ne hallják a többiek :
- Írd fel a lapra a számodat, beszélni szeretnék veled, de itt nagy a tömeg.

Így is tettem, fölírtam a számomat. Amikor fölnéztem, Harryt már körülvették az őrültebbnél őrültebb rajongók. Otthagytam a lapot az asztalon és gyorsan megkerestem Lillát.

- Csináltam Zaynnel képet! - mondta sikítozva, miközben futott felém.
- Én nem kaptam puszit Harrytől.. - válaszoltam neki szomorú arcot vágva.
- Ohh..
- Viszont elkérte a számomat és föl fog hívni! - ordítottam és elkezdtem ugrálni. Amikor leesett neki, hogy mit mondtam, ő is velem ugrált és sikítozott.

Gyorsan hazamentünk, vagyis a rokonokhoz, akik nem a rokonaim, és mivel nem tudtuk mikor fog hívni, kifeküdtünk az ágyra és megbeszéltük a mai dolgokat. Egyszer csak megcsörren a telefonom, ami a szekrény tetején volt. Mindketten fölpattantunk és veszekedtünk, hogy ki vegye föl. Ismeretlen szám volt. Mivel az én telefonom, ezért én nyomtam meg a gombot és tettem a fülemhez.

- Igen, tessék, Fehér Anita! - szóltam bele.
- Szia Anita, Harry vagyok! - hallottam hangját a vonal másik felén. - mondtam, hogy fel foglak hívni. Egész héten itt leszünk Pesten, azt akartam kérdezni, hogy nem szeretnél találkozni velem? Tudod úgy, hogy nincsenek őrült rajongók és kamerák ?!
- De, de persze hogy szeretnék!
- Akkor ma 7-kor a Hősök Terén?
- Oké, az jó lesz, szia! - letettem a telefont, nem vártam meg, hogy elköszön, mert olyan izgatott voltam, hogy ismét rám tört a sikítozhatnék.

Ránéztem az órára. 6:16. Úristen, mindjárt 7 óra én meg még sehol sem vagyok. Egyből kirohantam a fürdőbe, eligazítottam magam, és 7 előtt 10 perccel el is tudtam indulni. Lilla megértette, hogy nem akarom, hogy velem jöjjön, ezért ott maradt és ismerkedett a 'rokonaimmal'. Álltam a Hősök Terén, figyeltem az autókat, de semmi. 7: 12 volt, amikor egy fekete autó megállt mellettem. Legszívesebben elfutottam volna, de mivel arra gondoltam, hogy Harry lesz, ott maradtam és néztem az autóra. Egyszer csak lehúzták az ablakot és megpillantottam egy fekete napszemüveges férfit..

Sziasztok! Nagyon örültem a sok kommentnek :) A következő részt ismét 5 megjegyzés után hozom :)*
Itt az új rész, nem lett valami remek mű, de azért remélem tetszeni fog. Jó olvasást ! :) xx

11.- A nagy koncert

* Anita szemszöge *

Reggel még soha nem keltem ilyen korán mint most, talán azért mert izgatott vagyok a koncert miatt, vagy mert tegnap egész délután is aludtam? Nem tudom, a lényeg, hogy fönt vagyok és még mindenki alszik. Mivel én nem vagyok olyan kedves és aranyos kislány, ezért egyből fölébresztettem Lillát, mert nem bírok egyedül csöndbe maradni. Először kicsit ideges volt, de mivel már ismer, szerintem számított rá, hogy valamikor ilyen is lesz, hogy nem hagyom aludni. Még csak fél 6 volt, ezért lustálkodtunk az ágyban. Megbeszéltük, hogy ha vége a koncertnek, addig nem megyünk el, ameddig nem szereztünk a fiúktól autogramot és képet. Nem kellett sokat beszélni ezen, mert mindketten így terveztük. 6 órakor elkezdtünk öltözködni, sminkelni, hajat vasalni és pakolni. Nem szeretek este elpakolni, rend szerint mindig az utolsó pillanatba teszem meg. Fél 7-kor el is tudtunk indulni. Anyáék vittek föl, egészen Pestig a rokonokhoz, onnan viszont el kellett menniük, nehogy elkéssenek a munkahelyükről. 10-re ott is voltunk, régen találkoztunk velük, ezért elég sokat beszélgettünk. Ők tulajdonképpen nem vér szerinti rokonaim, csak olyan közeli barátok, hogy már rokonoknak mondjuk őket. Ketten vannak, Éva és a férje, Tamás. 

 Ruhám:                                                                      Lilla ruhája:

Délben megebédeltünk, felvettük a ruhákat, amiket tegnap vettünk, feltettünk egy szép sminket. Már fél 2-kor elindultunk, nehogy véletlenül lekéssünk valamiről. Amikor az aréna közelébe értünk, lehetett látni, hogy nagy a tömeg. Megpróbáltunk előre tolakodni, és sikerült is. Elkérték a jegyünket és már bent is voltunk. Álló helyünk volt, ezért siettünk, hogy minél előrébb kerüljünk. Az első sorba tévedtünk és nem engedtük, hogy eltoljanak onnan. A legjobb ponton álltunk, pont középen. 10 perc várakozás után, végre elkezdődött. A színpadot teljesen elárasztotta a füst, nem lehetett semmit se látni, csak hallottuk, ahogy egy hang azt kiáltja: ' We love Hungary and we love you ' . Amikor eloszlott a füst, láttuk, hogy Louis beszél a mikrofonba, mind az öten fönt voltak és hallgatták, ahogy az őrült rajongók, köztük én is sikítoztak. Egyszer csak megszólal a One Thing zenéje és Liam elkezdi a szöveget. Mindenki, aki az első pár sorban volt nyújtotta a kezét, a fiúk megpróbáltak minél több lánnyal pacsizni. Amikor Harry jött, észre vett engem is és megfogta a kezem, rám mosolygott és közben énekelt. Mind ez pár másodpercig tartott. Az egész koncert másfél órás volt és a végére hagyták a legnagyobb slágerüket, a What makes you beautiful-t. Amikor végeztek, még 10 percig álltak a színpadon és hallgatták a sikítozásokat, utána lementek. Egyből megfordultam és próbáltam kimenni a tömegből, hogy minél előbb kapjak autogramot...

Sziasztok! Itt az új rész :) A következőt ismét 5 megjegyzés után hozom :D Jó olvasást ! xx
10.- Lustaság

Másnap nagy fejfájással ébredtem, Lilla előre tudta, mert az éjjeli szekrényemen volt egy fájdalomcsillapító és egy pohár víz. Miután bevettem, felkeltem és megpróbáltam lemenni a földszintre. Alig hittem el, de palacsinta volt a reggeli.

- Jó reggelt, te másnapos! - mondta nevetve Lilla.
- Neked is ! - válaszoltam kómásan, rekedt hangon. - szeretem a palacsintát!

Nevettünk egyet és elkezdtünk enni. Közben rájöttem, valamire, kiköptem a palacsintát és fölugrottam.

- Úristen! Holnap One Direction koncert!
Lilla is fölugrott.
- Basszus! És egy normális ruhánk sincs!

A mai program ezek szerint a vásárlás lesz. Reggeli után készülődni kezdtünk és el is indultunk. Végig azt mondogattam magamban, hogy ' találjunk már valami normális ruhát és menjünk haza, aludni akarok!'
2 óra nézelődés után végre megtaláltuk a megfelelő ruhákat. Hazaértünk, én egyből az ágyra vetettem magam. Nehogy rosszkedvűen menjek a régóta várt koncertre. Ezzel a gondolattal sikerült elaludnom.

* Lilla szemszöge *

Na ez marhajó! Anita bealudt én meg itt unom a fejem. De komolyan nem tudok semmit se csinálni. Behozom egy kicsit Lizát és játszok vele. Amikor kimentem a szomszédban szintén kint volt az udvaron Barbi. Megpróbáltam úgy elmenni, hogy ne vegyen észre, ez azonban nem sikerült.

- Szia Lilla! Lilla ugye? - szólt hozzám nyávogós hangon.

- Hello Barbi.

- Hallottam, hogy Anita téged visz helyettem arra a hülye koncertre ?!

- Igen, engem visz, mert rájött, hogy te milyen is vagy valójában. És nem hülye koncert, az a hülye, aki annak tartja. - nem vártam meg a válaszát, besiettem a házba. 

Miközben Lizával játszottam, azon gondolkoztam, hogy ha nem veszik össze Ani és Barbi, akkor én nem is mehetnék 1D koncertre és itt ülnék, miközben ők csodálják a fiúkat. Végül is örülök, hogy így alakult, mert Barbi nem is szereti őket. Kivittem Lizát, Anita még mindig aludt és én ismét unatkoztam. Nem volt szívem felébreszteni, mert akkor nyűgös lesz. Gépeztem egyet, utána lementem Ani szüleihez, úgyis keveset beszélek velük, most bepótoltam. Nagyon szeretem őket, jó fejek, csak alig vannak itthon, mindig dolgoznak. El voltam velük egészen 8-ig, utána Bence nyugalmát zavartam meg. Vele is ritkán beszélek, rend szerint a szobájában ül és a számítógépen játszik valami hülyeséggel. Most ezt nem engedtem meg neki,  vele is elbeszélgettem az időt, megtudtam, hogy bele van zúgva Barbiba. Na oké! Ott is hagytam és elmentem inkább zuhanyozni. 9- kor már ágyban voltam, mert holnap korán kelünk, felutazunk Budapestre, rokonoknál fogunk aludni. 

Hello! :d Nagyon örültem a megjegyzéseknek : )) A következő részt 5 megjegyzés után hozom. Azért akarom, hogy írjatok, mert akkor tudom, hogy szeretitek amit csinálok és ez nekem fontos. (: 
Jó olvasást ! xx


9.- A megmentő


Végül eljutottunk addig, hogy este elmentünk futni fél órát a parkba, nem volt nagyon fárasztó, ezért legközelebb is elmegyünk. Miután hazaértünk, egyből elfoglaltuk egymás után a fürdőt. Utána felnéztem twitterre, láttam, hogy egy csomóan írtak, hogy gratulálnak, mert Harry visszakövetett. Látszott a szövegeken, hogy egyrészt örülnek neki, másrészt pedig kicsit féltékenyek, de én is az lennék. Visszaírtam mindenkinek, de az utolsó tweetnél elakadtam. Barbi írt, méghozzá azt, hogy "Grat." Hát oké. Válaszul egy "kösz"-t nyomtam neki és lecsuktam a laptopot. Lillával még egy kicsit tv-t néztünk, de nem volt semmi értelmes műsor, ezért inkább megpróbáltunk aludni. Nem is kellett próbálni, elsőre is sikerült.
Másnap végre kipihenhettük magunkat. Péntek van, ami nálunk azt jelenti, hogy buliba kell menni. Vagyis inkább csak nálam. Lilla még csak ne járjon diszkóba, még túl fiatal. Amikor meghallotta, hogy bulizni megyek, egyből elkezdett hisztizni, hogy vigyem magammal. Nem, most nem hagytam magam:

- De Lilla! A saját érdekedbe mondom, hogy ne gyere el, még túl fiatal vagy ! Csak meg akarlak védeni!
- Mitől? Mégis mitől? Attól, hogy éljem az életem?
- Voltál már ilyen buliba?
- Nem, de..
- Nincs de! Nem most kell elkezdened, nemrég lettél 15! Én hamarosan 17 leszek! Majd ha te is kicsit idősebb leszel, a legjobb partykra viszlek el. De hidd el, csak jót akarok!
- Ne mond meg, hogy mit tegyek! Nem vagy az anyám! - mondta és kilépett a ház ajtaján.

Na ez marhajó! Mit csináljak, hogy értse meg, hogy csak meg akarom védeni. És most hova ment? Várok egy kicsit, hátha hazajön. 1 óra várakozás után úgy döntöttem, hogy megkeresem. A parkban nincs, megnéztem 2 gimi udvarát, hátha ott lesz, de semmi. Kétségbeesetten mászkáltam az utcán, amikor egy szűk sikátor mellett elmentem. Esküdni mernék, hogy Lilla hangját hallottam. Benéztem, és látom, hogy ott nyalják-falják egymást a z egyik osztálytársammal. Miért pont vele? Ő a környék legrosszabb sráca. Csomó rendőrségi ügye van. Persze, hogy Pont vele kell összekeverednie Lillának. Bármi baromságba bele tudja vinni. Odamegyek és valamit kezdek velük. Elindultam és egyből észrevettek.

- Jajj ne! - mondta Lilla halkan Petinek.
- Lilla, kérlek gyere velem haza. Ez a bunkó nem érdemel meg téged. Ne haragudj, hogy rosszat mondtam, de pont az ilyen féléktől akartalak megvédeni, mint Peti.
- Szia Anita, milyen csinos vagy! - mondta nyálas hangon Peti.
- Nem kell nyalnod, köszi! Na de Lilla, ugye nem történt semmi rossz? Haza mehetünk?
- Majd elmesélem, menjünk! - válaszolta és lehajtott fejjel velem jött.

Végre hazaértünk, Lilla elmesélte hogy történt ez az egész, sétált az utcán, odament hozzá Peti és mondta, hogy had vigasztalja meg. Behívta a sikátorba, és épp jókor érkeztem, mert nem akart semmit Petitől, de félt visszautasítani. Ez érthető, mert ha nem ismerném a srácot, én is félnék tőle. És Lilla még elég tapasztalatlan az ilyen dolgokhoz, ezért sem akartam, hogy eljöjjön velem a buliba. Végül Ő is rájött, hogy csak meg akarom védeni, és mondta, hogy nyugodtan menjek csak el a diszkóba. Hát oké, nem kell kétszer mondani. El is mentem, de azt nem részletezem, hogy ott mik történtek, mondjuk nem is tudnám. Kicsit többet ittam a kelleténél. Annyira emlékszem, hogy 3-kor értem haza, nem tudom mivel, kivel, hogyan, de haza értem. Szerencsére anyáék nem keltek föl, Lilla volt ott velem én meg valamiket motyogtam, hogy ' Ki ette meg a palacsintámat? Palacsintát akarok enni! Süssél nekem palacsintát! Te is szereted a palacsintát? '
Lilla nagyokat röhögött rajtam és valahogy elnavigált az ágyamig. Onnan már tudtam én is, hogy mi a dolgom. Az alvás ...

Sziasztok ! Ismét nem jött össze az 5 megjegyzés, de sebaj, hoztam új részt, és nagyon jól esne minél több megjegyzés. : ) Jó olvasást ! Puszii :* most csak ennyire telt, mert rendet kell csinálni a szobámba :D de majd este lehet hogy irok még :)

8.- Újra otthon

Reggel 8-kor keltünk, készülődni kezdtünk és megreggeliztünk. Fél 10-kor sikeresen el is indultunk. Nehéz volt  elhagyni a helyet, mert itt vannak a barátaim, a strand, amihez sok jó emlék fűződik, a mamáék, és a szobánk, amit a legjobban szeretek a házban. Már fél úton voltunk, amikor megszólal a telefonom. Mama volt az, igen van telefonja és tudja is használni:

- Szia Kincsem! Itt hagytátok a kiskutyádat! - mondta kicsit megijedt hangon, de mosolyogva.
- Az nem lehet! Jól emlékszem, amikor betettem a hordozókosárba. De mindjárt megnézem.- válaszoltam teljesen nyugodt hangon.
- Jajj édesem ! Akkor milyen kutya van itt a lábam alatt? Ne hozd rám a szívbajt, ez a te koromfekete kutyád!
- Istenem! Anya, apa! Otthagytuk Lizát a mamánál! Pedig esküdni mernék, hogy bent volt, mielőtt elindultunk. Vissza kell mennünk érte ! - mondtam kétségbe esetten.

Egy kis idő után végülis visszafordultunk. 11-re odaértünk. Beraktam Lizát a kocsiba és ismét elindultunk. Valamikor dél után hazaérkeztünk. Mire mindent bepakoltunk és elrendeztünk a házba, majdnem kilyukadt a gyomrom. Amikor végre elkészült az ebéd, olyan gyorsan és sokat ettem, mintha életembe most ennék először. Az asztalnál mindenki engem bámult, de nem érdekelt, mert éhes voltam. Amikor végeztünk, fölmentünk az emeletre és kifeküdtünk az ágyra. Ez a mai programunk, a pihenés. Annyira ellustultunk mostanába, ki kéne találni valamit.

- Hallod, mi lenne, ha esténként elmennénk egyet futni? Nem akarok víziló lenni, és
gondolom te se?! - mondtam röhögve Lillának.
- Ez amúgy nem egy rossz ötlet, még a végén lötyögni fog rólam a háj, úgy nem illenék Zaynhez, és nem fogunk összejönni! - mondta viccesen és 'elszomorodott'.
- Hülye vagy! 

Hello ! :d
Írtam egy új részt, ha nagyonszarlett akkor azt mondjátok meg, de kibaszottul fáradt vagyok és ezt valahogy összekapkodtam. Elég rövid lett, de majd legközelebb hosszabbat próbálok előteremteni. A következő részt, ismét 5 megjegyzés után hozom ! :)
Jó olvasást! Evii xx

7.- Utolsó nap

Ma sokáig aludtunk, egészen délig, vagyis bírtuk volna tovább is, csak egy telefonhívás Dávidtól felébresztett. 10 percet még lustálkodtunk, nagy nehezen kimásztunk az ágyból, aztán elkezdtünk készülődni. Fél kettőkor ebédeltünk, aztán indultunk is a strandra, ami egy köpésre van a háztól. Már vártak a srácok, ami egy kicsit gáz volt, mert mi lakunk a legközelebb és mégis mi késünk el. 

- Kezdtem örülni, hogy nem tudtok eljönni, de sajnos csalódnom kellett - mondta nagy mosoly mellett Dávid.
- Mi is szeretünk, te görcs! - válaszoltam és kicsit megütöttem a vállát.

Bementünk, átöltöztünk és mentünk a vízbe. Rengeteget baromkodtunk, egymást nyomkodtuk a víz alá, lökdöstük a medencébe, az úszómester párszor ránk is szólt, de nem nagyon foglalkoztunk vele és később ő is bele törődött ebbe. Olyat is csináltunk, hogy Dávid felemelt, és beleugrott a vízbe, úgy, hogy a kezébe tartott és közbe azt ordibálta: Há kúná má tátá ! 
Egyszer volt csak, hogy kimentünk a vízből és pizzáztunk, mondjuk én csak egy jégkrémet ettem, de a többiek tömték a fejükbe a pizzát, mintha már kb 2 napja nem ettek volna semmit.
Gyorsan eltelt ez a pár óra, már 19:30 volt. Megszáradtunk, és elmentünk még egyet sétálni. Mikor már 9 óra felé lehetett, itt volt az ideje a búcsúzkodásnak, mert holnap reggel indulunk is haza. Nagyon a szívemhez nőttek a lányok, és persze Dávid. Majd egyszer beszervezem, hogy eljönnek hozzánk pár napra. 

* Lilla szemszöge *

Igazán megkedveltem a srácokat ezalatt a két nap alatt, mintha már legalább 2 éve ismerném őket. Nehéz lesz nélkülük, mondjuk Anita mindig ott lesz nekem és segít. Főleg a bolond Dávid fog hiányozni, nagyon megszerettem, mintha a testvérem lenne. És megmondom őszintén, kicsit belezúgtam, de kitartok Zayn mellett, mert tudom, hogy egyszer az enyém lesz. Aztán hamarosan itt a 1D koncert is, már csak 4 nap és láthatom, végre, először élőben a szerelmemet. El sem hiszem, hogy eljutok a koncertjükre. Nekem van a legjobb unokatesóm a világon, jobbat nem is kívánhatnék. 

* Anita szemszöge *

Körülbelül 10-kor értünk 'haza'. Mamán látszott, hogy nem esik valami jól neki, hogy vele nem is voltam, kicsit szégyelltem is magamat miatta. A vacsorát is gyorsan befejeztem és mentem is föl a szobába. Amint fölértünk, egyből beledőltünk az ágyba, mint két zsák krumpli. A víz nagyon kiszívott minket, nem is beszélgettünk, egyből elaludtunk. Holnap megint korábban kell kelni, mert 9-kor indulunk haza. Nagyon kíváncsi vagyok, mikor tudok normálisan aludni és akkor kelni, amikor én akarok.

 

Hello! :D
Nem jött össze az 5 megjegyzés, de mivel olyan kedves vagyok, ezért irtam uj részt ! :)
Nagyon jól esne, ha írnátok komikat. 
Ahogy olvashattátok már, a blognak van saját facebook oldala is! Ha olvasod, akkor lájkolni kötelező : http://www.facebook.com/pages/Follow-your-dreams-/261940883897860
Jó olvasást! :) Puszii :*




6.- A nagyszülőknél


7:15 van. Oké, van 45 percünk, hogy elkészüljünk. Gyorsan kipattantunk az ágyból, lefoglaltam a fürdőszobát, gyorsan megmosakodtam, sminkeltem, hajat vasaltam és átadtam a helyet Lillának. Szerencse, hogy már tegnap este bepakoltunk, mire mindennel végeztünk, már indultunk is a nagyiékhoz, anya, apa, Bence, Lilla, a kis Liza, és én. Az autóban is aludtunk, nem volt valami kényelmes, teljesen elzsibbadt a nyakam. 10-re meg is érkeztünk, bepakoltuk a csomagokat, elrendezkedtünk a szobákba és bekaptunk valami kis kaját. Itt is van valami hely, ahova minden fiatal jár. Nem tudom hogy hívják, talán egyszer voltam ott. Elsétáltunk oda Lillával.

- Rengeteg barátom lakik itt, alig várom hogy bemutassam őket. - mondtam neki izgatottan.
- Én is várom, remélem bírni fognak.
- Ne aggódj, nem olyan nagyképűek, mint Barbi.

Amikor odaértünk, tele volt emberrel, de szerencsére találtunk egy üres padot, ahova le tudtunk ülni. Odajön hozzánk egy Justin Bieber hasonmás, és megszólít:

- Szia cica! Van gazdád?
- Szia! Van, és nem szereti az ilyen Dávid féle patkányokat! Gyere ide te hülye gyerek! - válaszoltam neki és nagy mosollyal az arcomon átöleltem, ugyanis ő volt a legviccesebb fiú akit ismerek, Louis után persze! :D
- És ki ez az elbűvölően bájos kis angyal? - kérdezte nyomulva.
- Had mutassam be Lillát. Lilla ő itt Dávid, nem kell komolyan venni a dumáját, minden csajra rámászik.
- Na de kikérem magamnak. Anyát még nem sikerült befűznöm.
- Jó menjél már a szövegeddel! Hogy-hogy fölismertél?
- Hát egy ilyen gyönyörűséget nehéz nem kiszúrni! Meg a rengeteg karkötőd is besegített.

Igen, mindig sok karkötő van rajtam, ez valami mánia lehet. Kiskorom óta ilyen vagyok. Később jöttek még páran, Klaudia, Juci, és Dóri. Az itteni lányok másak mint az egerszegiek, mindegyiknek van póthaja, erősen sminkeltek, érdekes ruhákat vesznek föl, de emellett nagyon jó fejek. Elég rendesen elbeszélgettük az időt, ideje volt visszamenni. Kicsit eltévedtünk, de fél órán belül meg is érkeztünk. Bence, róla még nem nagyon esett szó, nem is véletlen, nagyon keveset beszélünk, és ha beszélünk is, akkor is egymást szekáljuk, de azért szeretem. Most sem volt másképp. Egész vacsora alatt azt mondogatta, hogy ' Anita szerelmes Dávidba '. Ezt azért mondogatta, mert régebben nagyon tetszett nekem Dávid, és erre ő is rájött. A nagyiéknál megszokás, hogy minden este kártyázunk. Ma is így volt. Nem szeretek kártyázni, ugyanis mindig veszítek. Sokáig játszottunk, fél 12 volt, mire végeztünk és elmehettünk zuhanyozni. Nagyon gyönyörű szobáink voltak, senki nem szokta használni, csak akkor, ha mi itt alszunk. Végeztünk a zuhanyzással, pizsamába dumáltunk az ágyon és kibeszéltük a mai napot.

- Ne nevess ki, de nekem bejön Dávid! - mondta Lilla és kicsit elpirult.
- Komolyan? És mi lesz Zaynnel, ő álmaid pasija?! - válaszoltam meglepődve.
- Még most is az, annyit mondtam, hogy nem bejön, nem azt, hogy ő életem szerelme.
- Jó jó bocsi. Amúgy nem ért nagy sokk. Régebben nekem is tetszett. De az már a múlt. Most azon kell törnöm a fejemet, hogy Harry hogy lehetne az enyém!

El beszélgettük az időt, fél 2-kor mentünk aludni. Holnapi tervünk a strandolás lesz.

Szobánk: