Sziasztook! Most írok először blogot, és nagyon megtetszett. Remélem nektek is tetszenek majd a részek! xx  Evii.




1.- Egy átlagos nap az iskolában




-Anita,drágám!Ismét el akarsz késni az iskolából?- kiabált fel anya.
-Sietek!


Ránézek az órára, 7:43 van.. oké egy gyors smink, felvenni valami laza ruhát és nyomás a suliba. A tanároknak nem éppen új, hogy elkések, mindig elalszom.


Ja igen! Bemutatkoznék. Fehér Anita, 16 éves gimnazista vagyok. Magyarország egyik legkisebb megyéjében, Zala megyében, Zalaegerszegen élek szüleimmel és drága bátyámmal, Bencével. Az iskolám igazából egy zeneiskola, imádok énekelni, nem akarok dicsekedni, de szerintem nincs rossz hangom. :D Suli után minden szerdán járok 2 órás táncedzésre, ugyanis rájöttem, hogy nemártana a napirendembe valami mozgást beszervezni és mivel minden egyes One Direction számra, igen most lebuktam, nagy 1D fan vagyok, amióta megismertem a fiúkat, azóta semmi mást nem vagyok képes hallgatni, na szóval minden egyes One Direction számra az elejétől a végéig táncolok, mint valami nem normális, ezért megpróbálkoztam vele. Elmentem egy táncoktatóhoz és bemutattam egy saját koreográfiát, persze 1D-re. :D Mondta, hogy egész jó a mozgásom, és sokra mehetnék vele az életben. Na de elkalandoztam, igen ez jellemző rám, nagyon sokat tudok beszélni.Igen, szóval élem a saját hétköznapi életemet, mint minden más 16 éves lány.


-Elnézést a késésér, Tanár Úr! - mondtam, miközben beültem a padba.
-Jó Reggelt Anita! Csak nem elaludtál? Megint.. - jött a válasz.


A padtársam, Barbi, aki egyben a legjobb barátnőm is, ölni tudna a szemével, most is ezt tette. Nemértettem mi baja lehet.Szünetben beszélnem kell vele.


- Mi bajod van? Egész órán hozzám se szóltál. - kérdeztem tőle.
- Mi bajom van? Ezt még kérdezed? Tegnap hívtalak, írtam twitteren, facebookon és nemtudsz visszaszólni. Még át is mentem hozzátok, de nem volt otthon senki. Kerülsz engem vagy mivan? Mondd meg, és megbeszéljük! - mondta mérges és egyben szomorú hangon.
- Basszus! Ne haragudj, nem voltam gépnél, táncon voltam, a telefonom meg otthon volt. Mit akartál mondani?
- Csak annyit, hogy mostanában alig találkozunk, rengeteget veszekszünk, hogy menjünk el vacsorázni és beszéljük meg a dolgokat, de látom neked ennyit sem érek.
- Jajj, Barbi! Tudod jól, hogy te vagy a legjobb barátnőm, de mostanában nagyon sok a dolgom. Ma vacsorázunk. Fél 6, nálatok?
-Oké!


Komolyan mondom, néha kiborít, hogy mindig ő mondja meg, hogy mit csináljak meg hogyan. Egyszer legszivesebben jól képen törölném. Szerintem ez nem igaz barátság. Na mind1. Haza értem, megmosakodtam, és mivel volt még időm, aludtam egyet. Az a helyzet, hogy ez az alvás túl hosszúra sikerült...